Egy közvélemény-kutatás szerint a szélsőbaloldali francia elnökjelölt, Jean-Luc Mélenchon aktivistái közül a legtöbben otthon maradnak, vagy érvénytelenül fognak szavazni az elnökválasztás második fordulójában.
A demokratikus pártok és a sajtó számára létfontosságú, hogy sok embert tudjanak megszólítani – de nem állnak jól ezen a területen. A németek, az osztrákok, és a magyarok továbbra is fenntartásaikat hangoztatják az Oroszország elleni teljeskörű szénhidrogén-bojkott ügyében. A hvg360 válogatása a világlapok cikkeiből.
A NATO és Oroszország közlekedését javasolja majd, ha megnyeri a francia elnökválasztást.
Szoros volt a francia elnökválasztás első fordulója, és szorosnak ígérkezik a második is. Döntő lehet, kire szavaznak az első körben meglepően jól szereplő, Jean-Luc Mélenchon hívei. Ő azt kérte tőlük, ne támogassák a szélsőjobboldali Le Pent, de nem mondta, hogy voksoljanak Macronra.
Ellenfele, Marine Le Pen a szociális elégedetlenségre alapozza kampányát.
Magyarország, Németország és Ausztria sem támogatja az orosz olaj- és gázszállítások leállítását. Marshall-segélyben kell részesíteni Ukrajnát. Többek közt erről írnak a világlapok. Részletek a hvg360 nemzetközi sajtószemléjében.
2017-hez hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább a francia elnökválasztás második fordulójába.
A két jelölt között alig öt százalékos a különbség.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója: közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
Vlagyimir Putyin hosszú árnyékáról, az Európai Unió belső viszonyaira is nagy hatást gyakorló francia választásokról, a Macron-Le Pen-versenyfutásról, a Magyarország ellen beélesített jogállami eljárásról, valamint a kétharmados Orbán-győzelem következményeiről is írnak a világlapok. Ez a hvg360 nemzetközi sajtószemléje.
Franciaország tengerentúli területein már szombaton megkezdődött az elnökválasztás.
A bevándorlás és az ukrajnai háború helyett a megélhetési válság került a vasárnap kezdődő francia elnökválasztás fókuszába. Az utolsó pillanatban tudta növelni előnyét Emmanuel Macron kihívója, Marine Le Pen, a kérdés azonban az lesz, a második fordulóban melyik jelölt kit tud maga mellé állítani.
A Financial Times szemleírója Putyin nyugati trójai falovának nevezi Marine Le Pent francia szélsőjobboldali politikust, valamint Orbán Viktort és Aleksandar Vucic szerb elnököt.
A francia elnökválasztás első fordulóját vasárnap rendezik.
Emmanuel Macron francia államfő „megalapozatlannak és botrányosnak” nevezte, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború kapcsán folytatott telefonbeszélgetései miatt bírálta.
A járvány és újabban a háború tapasztalatait leszűrve a minél nagyobb függetlenség jegyében hirdetett gazdasági programot az újraválasztására készülő francia államfő, Emmanuel Macron. Ellenfelei hátrányát látva bátran vállal konfliktust.
Van, aki nemrég még Putyin-pólóban feszített a Vörös téren, más a háború előtt ment hozzá békemisszióra, és nem Orbán Viktornak hívják. A jobboldali populista politikusok hirtelen Putyin-ellenesekké váltak, vagy egyszerűen a békepártiságot hangsúlyozzák, szerte a világban.
Tusk szerint a Nyugatnak "deputyinizációra" van szüksége.
A szélsőjobboldali jelölt kétségbeesett küzdelmet folytat Marine Le Pennel, hogy bejusson az áprilisi francia elnökválasztás második fordulójába.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László korábban több mint 90 százalékát birtokolta a pénzintézetnek.
